2018. június 3., vasárnap

Verses-párbeszédes félkomoly életkép egy kamaszlány szobájából

Hahó!
Vizsgaidőszak közepén jelentkezem egy kis lightossal.
Ma esti irományom egy képzeletbeli verses párbeszéd egy felnőtt és egy nagyon is mai kamasz között. Picit paródia, picit nem, ki mit lát bele. Azt azért leszögezném, hogy én egy örök tini vagyok, szívemen viselem a nálam nem is olyan sokkal fiatalabbak dolgait, úgyhogy senkit se szeretnék megbántani vele. Belőlem csak egyszerűen kijött, én meg gondoltam, akkor már megosztom.

- Mit csinálsz már megint, kislányom?
- Posztolok mindent az instámon.
- A miden, és miért, kedvesem?
Ajj, mindegy. Kell sok lájk a versenyen.
- Mért ülsz bent ezen a szép napon?
- Mert mindenki fent van. Szétadom!
- Írt-e ma reggel a Feri?
- Aha. Mondta, hogy szeri.
- Miért nem sétáltok kicsit?
- Várom, hogy dobjon egy privit.
- Nincs ma már olyan, hogy randi?
- Miért kell mindig faggatni?
- Nem faggatlak én, csak aggódom!
- Vigyázz, minden szavad posztolom!
- Mit csinálsz, miért nem láthatom?
- Éppen a rizsádat lájvolom.
- És mesélj, hogy megy a suli?
- Szarom le, ma este buli!
- Eleget neteztél ma már!
- Besírok rajtad, anyám!
- Rendben, hát akkor én elmentem...
- De ne itt csináljátok, mellettem!
- Mit ne csináljunk és kivel?
- A pasiddal. A hideg is kiver!
- Na, de mért beszélsz már megint így róla?
- Mert bunkó meg ciki a sérója.
- Ő legalább nem csal meg, mint apád.
- De nem is vesz nekem szülire Pradát!
- Istenem, de felszínes a lányom...
- Hát ez van, fogadd el, ajánlom!
- Nem baj, kicsim, én szeretlek.
- Én is. Csak ne nézz már gyereknek!
- Asszem, én elmegyek aludni.
- Jól van, de kell a jó éjt puszi!

Ennyike. Jó éjt, hamarosan jövök!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Lovingly designed by Tasnim